Tudományos leírás az Elektroakupunktúra - EA - diagnosztika és terápia
Dr. Csiszár Róbert írása alapján.
A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Bizottságának 1998-as állásfoglalása szerint a hagyományos kínai orvoslás, az akupunktúra és az azt terápiásan alkalmazó és vizsgáló egyéb eljárások a természetgyógyászati diszciplínák 1. csoportjába, vagyis a tudományosan bizonyított és hivatalosan elfogadott kategóriába tartoznak. Az elektroakupunktúrás technika az élõ szervezet elektromos potenciálját mérve nyújt segítséget az orvosnak a megfelelõ diagnózis felállításában és a terápiában.
A különféle EA-technikák megnevezése a feltalálók nevéhez, illetve a mûszereket elõállító cégek nevéhez kapcsolódik. Például, EAV: Voll-szerinti elektroakupunktúra, BFD: bioelektromos funkcionális diagnosztika (Schmidt), IDG: impulzus dermográfia, ETD: energiapont-diagnózis (Mandel), NBD: neo-bioelektromos diagnózis és terápia (Schramm), MORA: (Morell és Rasche) stb.
7.1 Meghatározás
A elektroakupunktúrás technikák (EAT) során meghatározott ingerhatásoknak teszik ki a testfelszín bizonyos pontjait. Az ingerek alkalmazása után a szervezet különbözõ - az adott személyre jellemzõ - bioenergetikai paraméterei (hõmérséklet, bõrellenállás, elektromos erõtér stb.) megváltoznak. Az ingerhatások lehetnek mechanikusak (akupresszúra, akupunktúra), elektromos, elektromágneses és egyéb taktilis ingerek. A meghatározott ingerekre adott válasz alapján következtetni lehet az elváltozások jellegére. Mérhetõ
az energiaeloszlás a mérés idõpontjában,
az adott szervezet energiaszabályzó képessége,
az adott szervezet egyes részeinek, szerveinek energetikai, funkcionális állapota.
Ezek az eljárások energetikai megközelítésben szemlélik a szervezetet, és ezzel egy új diagnosztikai lehetõséget nyújtanak az orvoslás számára, egyben alapját képezik az ún. funkcionális orvoslásnak (Voll, Morell, Schimmel, Pischinger után).
genetikai fázis - bizonyos betegségekre való hajlam, tünetek nincsenek,
preklinikai fázis - sokrétû stresszbehatások (idõjárás, táplálkozás, környezeti ártalmak stb.) {l}a hagyományos orvosi szemlélet szerinti tünetek nélkül,
tünetek megjelenése - kevés klinikai adat, alkalmi visszafejlõdõ fájdalmak, átmeneti funkcionális zavarok jellemzik,
morfológiai fázis - különbözõ fokban kialakult, klinikailag igazolt tünetekkel,
szimptómák együttes megjelenése, morfológiai elváltozásokkal.
A hagyományos orvosi diagnosztikai módszerek a morfológiai betegségfázisokból indulnak ki. A funkcionális orvoslás - az energetikai potenciálváltozások mérése révén - a klinikai fázist megelõzõen is képes kimutatni bizonyos elváltozásokat, szubklinikai, a manifeszt tünetek megjelenése elõtti idõszakban. A morfológiai és a funkcionális orvoslás egyetért abban, hogy a külsõ vagy belsõ ingerek által kiváltott energetikai szabályzó folyamatok elindíthatják a szervezetben végbemenõ funkcionális energetikai rendellenességeket, vagy elérvén a klinikai fázist, a háttérben lévõ energetikai károsodásra is utalhatnak. A biofizikai változások minden esetben megelõzik a szervezet kémiai úton mérhetõ változásainak paramétereit.
7.3 Az EAV története
Niboyet francia kutató 1946-ban tapasztalta elõször, hogy az akupunktúrapontok elektromos ellenállása nagyságrendekkel kisebb, mint a környezõ bõrfelületé. A pontok mérési értéke azok aktivitásával változik.
Yoshio Nakatani japán neurológus bizonyította, hogy a hagyományos akupunktúrás csatornahálózat bõrpontjai - a csökkent elektromos ellenállás szempontjából is - hálózatba szervezõdnek. A pontokat Ryodoten-nek (hiperelektromos vezetõpont) nevezte el. Az 1950-es években szerkesztette meg a Ryodoraku elnevezésû mûszert, mellyel a mérések kontrollálható és ismételhetõ eredményt adtak. Bebizonyította a korábban már Szent-Györgyi által feltételezett elektromos félvezetõ rendszer létét és egy olyan hálózati rendszert, melynek mûködésében lényeges szerepet játszik a sejt közötti állomány ionkoncentrációja, vezetõképessége és elektromos paraméterei.
Reinhold Voll plochingeni orvos (1909 - 1989), az ötvenes-hatvanas években munkatársaival (Werner - Kraiss - Fritz) létrehozta elõször az ún. diatherakupunkteur készüléket, majd az ún. Dermatron-t (Hartie - Pitterling). Több, mint négyezer betegen végzett kísérletsorozatának eredményeként bizonyította az akupunktúrás pontok és a csatornahálózat meglétét, a pontok elektromos tulajdonságainak különbözõségét a környezõ bõrfelületektõl, és új energetikai csatornákat fedezett fel. Kutatásaival hidat vert a keleti és a nyugati medicina eltérõ diagnosztikai és terápiás módszerei között.
Voll és munkacsoportja fedezte fel azt a jelenséget is, hogy ha a páciens és a mérõmûszer alkotta mérõkörbe valamilyen gyógyszert tartalmazó kémcsövet helyezünk, a mért értékek megváltoznak. Ez volt az alapja a késõbbi gyógyszer-, nozóda- (olyan, többnyire homeopátiás készítmény, mely a megbetegedett szövetek vagy testváladékok sejtalkotóit tartalmazza), homeopátiásszer-teszteléseknek.
Morell (1977): ha az élõ szervezet részérõl az ugyanazon áramkörbe kapcsolt gyógyszer válaszreakciót vált ki, ez csak úgy lehetséges, ha maga az anyag is önálló elektromos rezgésekkel rendelkezik, és sugárzás/hullámok kibocsátására képes. Az élõ szervezet harmonikus saját rezgései felerõsítve és a szervezetbe visszavezetve gyógyító hatásúak.
A mérési módszerek napjainkra tovább finomodtak, a mV/?A-es tartomány megbízhatóan mérhetõvé, összehasonlíthatóvá és reprodukálhatóvá vált.
7.4 Az EAT elméleti összefoglalása
Az elektromágneses (EM) rezgések/hullámok tükrözik a szervezet aktuális biokémiai állapotát,
minden élõ szervezet elektromos és mágneses mezõvel rendelkezik,
az elektromágneses rezgések irányítják az anyagcserét, a növekedést, a hormonháztartást, a fájdalomérzet létrejöttét stb.,
az EM-hullámok a biokémiai folyamatok irányítói is,
az információátvitel elektromágneses hullámok útján történik,
az információátvitel gyorsabb, mint az idegi-hormonális irányítás,
az EM-hullámok alaphelyszíne a kötõszöveti struktúra, a RES (reticulo-endotheliális rendszer) - a Pischinger-féle mesenchymális struktúra,
a RES állandó értékei: 37oC, pH 7,2 - 7,4, ~0,9 mV szöveti feszültség,
az EM-hullámok energiaszintje a testfelszíni pontokon mérhetõ,
az egyes pontok, energiacsatornák energiaszintje változó, de van normálérték, az ettõl való eltérés diagnosztikus értékû,
a szervek, szervrendszerek alul-, túl- és blokkolt mûködése diagnosztizálható,
az elektromágneses rendszer önszabályzó rendszer,
a szervezet számára harmonikus összetevõk (H - -fiziológiás) és a diszharmonikus faktorok (DH - káros anyag, alul-, túlmûködés, pangás, blokk) folyamatosan mérhetõk,
megfelelõ stimulálással a szervezet öngyógyító erõi mobilizálhatók,
az elektromágneses jel galvanikus szétkapcsolása után a hullámjelet 180o-kal elfordítva és felerõsítve terápiás hatás érhetõ el,
az alulmûködések esetén magas potenciálértékkel, a túlmûködések esetén alacsony potenciálértékkel történik a kezelés,
az energiaszint szabályozható, és gyógyszer-információ vihetõ be a beteg szervezetbe,
ez energetikai pontok elektromosan, neurálterápiásan és homeopátiásan ingerelhetõk,
a homeopátiás gyógyszer hulláminformációja közvetlenül bejut a szervezetbe,
a homeopátiás hulláminformáció rezgéserõssége erõsíthetõ és szûrhetõ, ezáltal magas és alacsony terápiás gyógyszerpotenciálok állíthatók elõ,
kiszûrhetõk a szervezet számára káros anyagok, feltárhatók az allergiás kórképek és azok háttere, gyors anyag-, táplálék- és gyógyszertesztelés végezhetõ.
7.5 Voll-féle elektroakupunktúra
A Voll-elektroakupunktúra (EAV) a meghatározott akupunktúrás pontokon történõ ingerárammérésen alapul. A vezetõképességet fizikailag meghatározott egységekben mérik, ez a vizsgált alrendszer (a szervezetben az illetõ akupunktúrás ponttal asszociált része) reakcióképességét fejezi ki, és a megfelelõ szerv mûködési állapotára enged következtetni.
A hagyományos kínai akupunktúra bõrpontjainak mérése során Voll a következõket ismerte fel:
minden mérési pont saját elektromos potenciállal rendelkezik,
a mérési pont centrumában a szövetek ellenállása alacsonyabb, mint a környezõ területeken,
ha a mérési feszültség 135 - 2070 mV, és a mérõáram 5,50 - 11,25 mA között van, akkor az ellenállásértékek 12 és 350 kW között mozognak,
egészséges személynél a méréspontban folyó áram erõssége 9,1 mA, feszültsége 870 - 890 mV, a Voll-típusú készülékeken ez a normálérték, a 0 - 100-ig terjedõ skála középértéke: 50.
A pontok mérése 8 - 10 mA áramerõsséggel és 1 Volt feszültséggel történik, nem a bõr direkt ellenállását, hanem az alkalmazott áram és a test saját áramának feszültségkülönbségét mérik. Az akupunktúrás pont a bõrhöz viszonyítva negatív töltésû.
Amikor a mérõelektróda a bõrponttal érintkezésbe kerül (meghatározott nyomóerejû elektródát alkalmaznak, 500 -
Az 50 és 60 skálaosztás közötti tartomány az ahhoz tartozó szervrendszer jó szabályozóképességére utal,
50 alatti értéknél degeneratív folyamat gyanúja merül fel, és 60 feletti értékek a gyulladásos, allergiás vagy toxikus szöveti elváltozásokat jelzik.
Ha a mutató a mérés során, néhány másodpercen belül elmozdul egy alacsonyabb érték felé és ott stabilizálódik, ezt mutatóesésnek nevezzük, és fontos diagnosztikai következtetésekre ad lehetõséget (lásd táblázat). A mutatóesés általában a maximális érték elérése után 1 - 3 másodpercen belül lép fel.
A lassan maximumra beálló mérési érték a szerv energetikai kimerültségét, funkcionális elégtelenségét jelzi.
7.6 EAV végpont-diagnosztika és terápia
A Voll-féle diagnosztika részletes anamnézissel és a meglévõ leletek értékelésével kezdõdik, ezután kerül sor az elsõ áttekintõ mérésre, melynek során a szervezet összes alrendszerét, szervrendszerét, csatornahálózatát a diagnosztikus pontokra helyezett elektróda segítségével megmérik. A mért eredményeket adatlapon, újabb készülékeknél komputeres program segítségével rögzítik.
A második méréssorozat már csak a kóros értékeket kontrollálja. Ezután kerül sor a homeopatikusan készült gyógyszereket, toxinokat, egyéb anyagokat tartalmazó ampullák bemérésére. Az alapkészülékeken az ampullákat egyenként - a kézelektród áramkörében elhelyezett - fémtartóba helyezik. Ezzel a módszerrel azokat a készítményeket keresik, melyek a kóros mért értékeket stabil, 50 - 60 közötti értékre korrigálják.
Tesztelhetõk a betegségeket kiváltó káros anyagok, a károsanyag-terheléssel szembeni gyógyszerek (allopátiásak és homeopátiásak egyaránt), gyógynövények, allergének, a környezeti ártalom szerei stb. (EAV tesztampulla alapkészletek pl. Staufen Pharma, Wala Eckwalden).
Az akut betegségek rövidebb tesztelési idõt igényelnek, de a krónikus betegségeknél az elsõ vizsgálati idõ 30 - 60 perc is lehet. Az újabb generációs diagnosztikai készülékeket számítógépes adattár támogatja, mely az egyes anyagok EM alaprezgéseit tartalmazza.
Voll a terápiásan alkalmazott EA-t mesenchyma aktivációnak nevezte, és nagy hangsúlyt fektetett az energetikai blokádokra és a gócdiagnosztikára (Vollnak a fogászattal kapcsolatos fõbb megállapításait lásd 7.8).
A terápiában alkalmazott ún. négyszögimpulzusok pozitív vagy negatív jel alakúak, így felépítõ (energetikai feltöltõ), kiegyensúlyozó (harmonizáló) és leépítõ (energetikai szétoszlató) hatásúak. A hatás csak akkor következik be, ha azt az adott struktúra saját frekvenciáján végezzük, a szervek és szervrendszerek saját rezgése az 1 és 10 Hz közötti tartomány.
A legfontosabb diagnosztikai és terápiás pontok a kéz és a láb ujjain, a körömszögletek melletti akupunktúra-végpontok, innen a végpont-diagnosztika megnevezés. A Voll által felfedezett nyolc funkcionális csatorna végpontjai is itt helyezkednek el.
7.7 Az EAV-ot kiegészítõ eljárások
Diagnosztikai módszerek - a gyógyszermegfelelés vizsgálata jelenleg semmilyen más elektromos mérési módszerrel nem végezhetõ el. A góckeresés esetében kiegészítõ lehetõségek: röntgen, szcintigráfia, komputertomográfia, neurálterápiás diagnosztika, termográfia. Allergénkeresés során: epikután - intrakután teszt, RAST (specifikus IgE antitest-meghatározás). Toxindiagnosztikára laboratóriumokban csak ritkán van mód.
Homeopátia - az EAV kiegészítõje és viszont, gócok, toxinterhelések, allergiák, intoleranciák (pl. fogászati anyagokkal szemben) a homeopátiás terápia számára akadályt jelentenek. Ezeken a területeken mindkét módszer egymással kiegészíthetõ, ugyanakkor az EAV lehetõvé teszi a homeopátia számára a korrekt hatóanyag és potenciál (hígítási érték) meghatározását.
Akupunktúra - a hagyományos akupunktúrás ismeretek elõnyt jelentenek az EAV-ot alkalmazó orvos számára, ugyanakkor az általános és specifikus (pl. célzott gócszanálás, allergénmeghatározás és -kiküszöbölés) EAV-kezelések kiegészíthetik a tûkezelést.
Biorezonancia-terápia - a tesztelés területén az EAV kiegészítõje lehet.
7.8 Voll fogászattal kapcsolatos fontosabb megállapításai
Voll és munkatársai a közel húsz évig tartó vizsgálatsorozatuk során kiemelt figyelmet szenteltek a fogászat területének. Voll írásaiban több fejezet is foglalkozik a szájüregi problémákkal.
A szájüregi akupunktúrás pontok felfedezése e mérési sorozat egyik eredménye. (Gleditsch az 1970-es évek végén állította rendszerbe ezeket az eredményeket Mundakupunktur címû könyvében, lásd Magyar Fogorvos - Komplementer orvoslás, 4. Orálakupunktúra.) Véleménye szerint a szájüregi folyamatok és a szájüregbe a fogorvosi tevékenység során bekerülõ idegen anyagok befolyásolják a szervezet energetikai viszonyait és funkcióit. Az akupunktúrás csatornahálózat minden funkciós köre átfut a szájüreg területén, vagy közvetlenül ad le kapcsolódási ágakat. A szervezet egyéb problémáinak hátterében gyakran az itt lévõ krónikus terhelések következtében kialakuló energetikai blokk áll. Fõbb kijelentései:
a fogászat területe a medicina központi része
a fogak az összes belsõ szervvel kapcsolatban állnak
minden hibás gyökértömés energetikai blokknak tekinthetõ
a gyökértömések negatív hatása 3 - 5 év lappangás után jelentkezik
helyreállító terápia nem lehetséges a fogak állapotának figyelembevétele nélkül
a foggócok és zavarómezõk legtöbbször fájdalommentesek
minden elhalt fog késõbb góccá válhat
az orvoslás fõ problémája a bélrendszer mûködési zavarai, az emésztõrendszer a szájjal kezdõdik
a meridiánkezelésnél azt a szervet kell harmonizálni, amelyik a foggal kapcsolatban van
mindig tudjuk, hogy a kezelendõ fog melyik szervvel van kapcsolatban
a fogászati anyagok, és különösen az amalgám, megterhelik az egész szervezetet.
Nakatani japán neurológus a klasszikus akupunktúrás pontok elektromos mérésére és kezelésére dolgozta ki rendszerét, amely hasonló a Voll-módszerhez, de saját pontszámozási rendszert alkalmaz. A terápia célja a vegetatív idegrendszeri egyensúly visszaállítása. Nakatani az autonóm idegrendszeri egyensúly felborulását tekintette a betegségek legfõbb kiváltó okának.
A kezelés történhet elektroakupunktúrával, azaz szúrás nélkül, és a beszúrt tûre helyezett elektródákkal is. Az elektrostimulációs terápia veszélytelen és fájdalmatlan, a terápiás protokoll segítségével pontosan meghatározható az erõsítõ/tonizáló és a disz-pergáló/szedáló hatás.
A mai készülékek számítógépes háttérrel rendelkeznek, kontrollálható a betegen végzett terápiák sikeressége, a különbözõ szervek, szervrendszerek aktivitási alapszintjének változása. Figyelmeztet a betegségek késõbbi kialakulásának lehetõségeire, az idõszaki ellenõrzõ vizsgálatokkal pedig a prevenciót szolgálja.
7.10 Az elektroterápiás kezelések javallatai
Allergia,
pre- és posztoperatív kezelések, sérülések,
fájdalomszindrómák, idegfájdalmak, migrén, daganatos fájdalmak,
krónikus degeneratív betegségek,
reumás betegségek,
immungyengeség,
légúti betegségek (pl. asztma, bronchitis),
gyomor- és bélbetegségek (pl. gastritis, colitis, ulcus, pancreatitis),
szív- és keringési betegségek,
a nyirokrendszer akut és krónikus betegségei,
nõgyógyászati betegségek (pl. emlõ- és ovariális cysták),
urogenitális betegségek (pl. nephritis, cystitis),
hegekbõl eredõ zavaró mezõk,
idegrendszeri és alvászavarok,
toxikus terhelések - méregtelenítés.
7.11 Ellenjavallatai
Terhesség,
a szív ritmus- és vezetési zavarai,
pacemaker.
7.12 Kombinációs lehetõségek
A komplementer orvoslás egyéb diagnosztikai és terápiás módszereit kiegészítik és a mérési paraméterek révén számszerûsítik. A komputeres háttértámogatás miatt az utóbbi években rohamosan terjednek a hagyományos orvoslásban. Itt elsõsorban az elõzetes diagnosztika kiegészítésére, a krónikus betegségek háttérokainak kivizsgálására és az alapharmonizációs programokkal való kezelésre használják.
7.13 Voll-típusú készülékek
A Voll-módszerrel dolgozó orvosok ma már több tízezer tesztampulla közül válogathatnak. Ennek a hatalmas anyagmennyiségnek a mindennapi praxisban való alkalmazása a tesztanyagok elektromágneses spektrumának digitális rögzítésével vált lehetõvé. A korábbi eljárások az analóg spektrumtárolást alkalmazzák. A szûkebb diagnosztikai és terápiás célra (pl. fogászat) a hagyományos teszt-, anyag- és gyógyszerampullák elegendõek. A legelterjedtebb készülékek (a felsoroltak Magyarországon ORKI-engedéllyel rendelkeznek):
MORA készülékcsalád: A Performance végpont-analizáló készülék, diagnosztikus szoftvertámogatással összekapcsolható a Super Bipolár készülékkel. A Century mikroprocesszorral vezérelt készülék háromféle méréstechnika, elektronikus mérésérték-kontroll, szoftverspecifikus, de PC nélkül is vezérelhetõ (1. ábra).
A Super Bipolar 2 csatornás, allergia, geopatikus, gyógyszerteszt, fogászati mérõprogram (feszültség- és áramerõsség-mérés, automatikus polaritásfelismerés, góckimutatás), interface adatbank több, mint 20 000 anyaginformáció (2000 anyag D3 - D400 potenciálban - 2. ábra). A MORA készülékekkel a legjobb terápiás eredmények az allergiák, az étel- és környezeti toxinok, a fogászati anyagokkal szembeni intolerancia, a funkcionális cardiovasculáris betegségek, az akut és krónikus fájdalmak, a gyulladásos állapotok, az anyagcsere-betegségek és pszichoszomatikus kórképek területén tapasztalhatók.
Bicom: egyesíti az EAV szervtesztelés és terápia elõnyös tulajdonságait, különösen kiemelkedõ a hatásossága az allergológia, a reumatológia és az immunológia területén.
VEGA készülékcsalád: alaprendszerbõl, valamint kiegészítõ modulokból álló komputeres rendszer funkcionális elektroakupunktúrás tesztelésre, gyógyszertesztelésre, szegmens-elektrogram készítésére, adaptációs szintek mérésére és regulációs terápiára alkalmazható (Vega Som, Expert, SEG, VDS). Indikációk: energetikai állapot, reakcióképesség, ellenálló képesség felmérése, szervek és szervrendszerek állapotfelmérése, allergiateszt, allopátiás és homeopátiás gyógyszerteszt, akut és krónikus állapotok nyomon követése, terápiás hatásvizsgálat, prevenció és prognózis.
IBR-SYSTEM: magyar fejlesztésû komputeres készülék, extrém kis intenzitású alacsony és középfrekvenciás hullámokkal dolgozik, az elektroterápiát visszavezérelt feedback irányítja. Az elektromos, mágneses vagy lézeres kezelés után ismételten spektrumanalízis készül.
A klinikai vizsgálatok eddigi eredményei szerint hatásosnak bizonyult a sérülések, zúzódások regenerációjának felgyorsításában, a perifériás idegsérülések regenerációjának gyorsításában, a kötõszöveti regenerációban, a vegetatív idegrendszeri mûködés stabilizálásában, az allergiás kórképek kezelésében (3-4. ábra).
Cerebellum MMI: 12 csatornás készülék. Az automatikus mérés során öt perc alatt kb. 2000 anyaggal vizsgálható a páciens, valamint a szervezetének reakcióiból következtetni lehet az anyagcseréjét zavaró ágensekre (stresszorok). A funkcionális elektrodinamikai tesztelés pontosabb diagnózisra ad lehetõséget, mint a hagyományos EAV.
MORA RM - 10S: A fogorvosi rendelõk alapkészüléke, felhasználható az amalgámtömések cseréjénél, energetikai kiegyensúlyozásra és stabilizálásra, specifikus mesenchymális méregtelenítésre és a beépítésre kerülõ anyagok, valamint a homeopátiás és drainszerek tesztelésére (5. ábra).
Jellemzõi
Rövid mérési idõ,
kiszûrhetõk a szervezet számára káros anyagok,
elektroakupunktúrás mérés,
energetikai állapotfelmérés,
fogászati góc kimutatása,
szájüregi potenciálmérés,
amalgámtesztelés, nehézfém-terheltség kimutatása,
anyagtesztelés (a már beépített vagy a felhasználásra kerülõ anyagok terhelése, mérése),
gyógyszerek és gyógyhatású anyagok tesztelése,
EAV-kezelés és személyre szabott nehézfém-kivezetés.
Mutatóérték Patológiai következtetés mutatóesés
100 - 90 akut gyulladás -itis, allergia, toxikózis
88 - 82 részleges gyulladás
80 - 66 jelentõs irritáció
65 - 52 fiziológiás határon belüli irritáció
50 ideális normergiás állapot
48 - 40 kezdõdõ degeneratív folyamat - osis
38 - 30 elõrehaladó degeneratív folyamat, hegesedés
28 - 20 progresszív degeneráció
20 alatt végstádiumban lévõ degeneráció
10 alatt ante finem (végstádium)